HEP – Horváth Építőmester Zrt

Cikkek

Műemlékből korszerű sebészeti centrum – elkészült a Bagoly Sebészeti Centrum Kecskeméten

Egy súlyosan károsodott műemléki istállóépület új életre kelt: a Rudolf-kert történeti épületében korszerű, két műtővel működő sebészeti centrum jött létre.

A kecskeméti Rudolf-kertben ma két korszerű műtő működik azon a helyen, ahol több mint száz éve még a Rudolf-laktanya egyik tiszti istállója állt. A Bagoly Sebészeti Centrum megvalósítása különleges feladat volt a HÉP – Horváth Építőmester Zrt. számára: egy súlyosan károsodott műemléki épület karakterét kellett megőrizni, miközben belül a mai egészségügyi, orvostechnológiai és betegbiztonsági követelményeknek megfelelő sebészeti központot kellett létrehozni.

A beruházás Design & Build rendszerben valósult meg. A HÉP a tervezési és kivitelezési folyamatot egy kézben fogta össze, így a műemléki szempontokat, az egészségügyi technológiát és a kivitelezés műszaki követelményeit már a tervezés során össze lehetett hangolni. Az építészeti generáltervezői feladatokat a Sugár-Terv Kft. végezte, Oltvai Andrea felelős építész tervező vezetésével.

A végeredmény kívülről tudatosan idézi az egykori istálló arányait és nyugodt, historizáló megjelenését. Belül azonban már egy teljesen más világ fogadja a pácienseket: két műtő, hét kórterem 14 ággyal, két vizsgáló, műtéti előkészítő és ébredő-megfigyelő terek, valamint kényelmes, nyugalmat árasztó érkezési zóna és korszerű belsőépítészet. A centrum 2026 szeptemberében kezdte meg az egynapos műtéti beavatkozásokat.

Egy épület az utolsó pillanatban

A Rudolf-laktanya története a 19. század utolsó negyedéig nyúlik vissza. Az épületegyüttes Hauszmann Alajos tervei alapján készült, a részletterveken Lechner Ödön és Pártos Gyula dolgozott. A komplexumhoz eredetileg hat istállóépület tartozott, amelyek közül öt maradt fenn. A most újjászületett „G” jelű istálló a terület déli részének meghatározó épülete.

Az elmúlt évtizedek azonban komoly nyomot hagytak rajta. A szovjet hadsereg kivonulását követően hosszú időn keresztül sem állagmegóvás, sem érdemi felújítás nem történt. Az épület falai, födémei és tetőszerkezete jelentősen károsodtak, ugyanakkor a tömegformálás, a nyeregtető, a szimmetrikus homlokzati szerkesztés, a sarokrizalitok és a szegmensíves nyílások még őrizték az eredeti épület karakterét.

A tervezés első fontos lépése ezért nem az új funkció elhelyezése, hanem annak meghatározása volt, hogy mi az, ami még megőrizhető, és mit kell az eredeti építészeti értékeket követve újjáépíteni.

Nem egyszerű felújítás, hanem rekonstrukció

A feltárások során egyértelművé vált, hogy az eredeti szerkezetek jelentős része már nem felelhet meg egy magas higiéniai követelményű egészségügyi intézmény elvárásainak. A falak és az altalaj több évtizedes istálló- és egyéb használatból eredő terhelése, valamint az átázott és hiányos tető- és födémszerkezet miatt az épület nagy részének újjáépítése vált szükségessé.

Ez azonban nem jelentette az épület építészeti karakterének elvesztését.

Az újjáépítés során az eredeti tömegforma, a homlokzat ritmusa és tagozatai, a tetőforma, valamint az épület nyugodt, szimmetrikus megjelenése szolgált alapként. A hagyományos fa fedélszék és a natúr téglavörös, hódfarkú cserépfedés ugyancsak az egykori istálló világát idézi. A homlokzat halvány terrakotta színt, a nyíláskeretezések és épületsarkok világosabb homokkő árnyalatot kaptak.

A korszerű szerkezetek mögött tehát tudatosan a régi épület jelenik meg.

Ez volt a projekt egyik legfontosabb célja: aki ma végigsétál a Rudolf-kertben, továbbra is az egykori laktanya egyik istállóépületét lássa – miközben az épület belseje már egy 21. századi sebészeti központként működik.

Design & Build: tervezés és kivitelezés együtt

A Bagoly Sebészeti Centrum esetében különösen nagy jelentősége volt a Design & Build szemléletnek.

Egy hagyományos épületnél is komoly feladat az építészeti, tartószerkezeti, gépészeti és villamossági szakágak összehangolása. Egy műemléki környezetben létrehozott sebészeti centrumnál ehhez hozzájön az orvostechnológia, a steril terek kialakítása, a speciális légtechnika, a sugárvédelem, az akadálymentesítés és az örökségvédelem követelményeinek összehangolása is.

A tervdokumentációban külön szakági munkarész készült többek között épületgépészetre, épületvillamosságra, tartószerkezetre, tűzvédelemre, akadálymentesítésre és orvostechnológiára.

A HÉP feladata ezért messze túlmutatott a hagyományos generálkivitelezésen. A tervezési döntéseknek folyamatosan igazodniuk kellett ahhoz, ami a bontás és a feltárások során ténylegesen előkerült, miközben az egészségügyi funkcióból adódó szigorú műszaki követelményekből sem lehetett engedni.

A betegút határozta meg a belső tereket

Egy sebészeti centrumban az alaprajz nem pusztán helyiségek egymás mellé rendezése. A működés logikáját az határozza meg, hogyan jut el a páciens az érkezéstől a vizsgálaton és a műtéti előkészítésen keresztül a műtőig, majd onnan az ébredőbe és a kórterembe.

Ennek megfelelően jól elkülönülő funkcionális zónák jöttek létre: érkezési és recepciós terület a vizsgálókkal, személyzeti zóna, betegellátó és megfigyelő terület, valamint a steril műtőblokk a hozzá kapcsolódó kiszolgálóhelyiségekkel. A tetőtérbe kerültek azok a gépészeti és raktárfunkciók, amelyek a földszinti betegellátó területektől leválaszthatók.

Ez az elrendezés lehetővé tette, hogy a teljes betegellátási folyamat a földszinten, átlátható rendszerben működjön, miközben a háttértechnológia jelentős része rejtve marad.

Két műtő, amelyek mögött komoly technológia dolgozik

A centrum egyik legfontosabb része a két műtő és az azokhoz kapcsolódó steril blokk.

A megvalósulási terv szerint a nagyobb műtő 42,61 m², a másik műtő 28,84 m² alapterületű. A műtőkhöz bemosakodó, beteg-előkészítő, steril raktárak, műszermosó és -csomagoló, zsiliprendszer, valamint ébredő-megfigyelő helyiségek kapcsolódnak.

A műtéti területen vezetőképes burkolatok, speciális steril, mosható felületek és sugárvédelmi szerkezetek készültek. A kiviteli tervek külön röntgensugárzás elleni védelmet írnak elő egyes válaszfalaknál és ajtóknál.

Mindez azonban csak a látható része a rendszernek.

A műtők megfelelő működésének egyik alapfeltétele a légtechnika. A tetőtérben ezért jelentős gépészeti területek kaptak helyet, köztük a steril klímarendszer, külön gépészeti helyiségek és a sűrített levegő központ. Ez tette lehetővé, hogy a nagy technikai háttér ne jelenjen meg zavaró módon a történeti homlokzaton.

Hét kórterem, 14 ágy és két vizsgáló

A Bagoly Sebészeti Centrum végleges kialakításában hét kórterem és összesen 14 ágy szolgálja a páciensek műtét utáni elhelyezését. Az intézményben két vizsgáló, nővérpult, beteg-előkészítő és több ébredő-megfigyelő terület is működik.

A belsőépítészet kialakításánál nem kizárólag az egészségügyi funkcionalitás volt szempont. Fontos cél volt, hogy az intézmény ne klasszikus kórházi környezet érzetét keltse.

A tágas lobby, a világos terek, a visszafogott színek és anyagok, valamint a betegszobák kialakítása egy nyugodtabb, kényelmesebb környezetet hozott létre. Ez különösen fontos egy sebészeti intézményben: a beteg élménye már jóval a műtőbe érkezés előtt elkezdődik.

Korszerű egészségügyi funkció történeti külső mögött

A projekt egyik legérdekesebb építészeti megoldása, hogy a tetőtér nem maradt kihasználatlan.

Kívülről a magas nyeregtető az eredeti istálló tömegének egyik legfontosabb eleme. Belül azonban ez a tér már a centrum működését szolgálja: gépészet, steril klímatechnika, raktárak és egyéb háttérfunkciók kaptak itt helyet.

A történeti forma így nem pusztán díszletként tért vissza, hanem az új funkció része lett.

Ez az a pont, ahol a műemléki rekonstrukció és a korszerű egészségügyi építészet valóban találkozik.

2026 szeptemberétől már műtéteket végeznek az épületben

A Bagoly Sebészeti Centrumban 2026 szeptemberében megkezdődtek az egynapos sebészeti beavatkozások. A centrum indulásakor hat szakterületen – általános sebészet, érsebészet, kézsebészet, plasztikai sebészet, szemészet és ortopédia – több mint 70 féle műtéti beavatkozás vált elérhetővé.

Ezzel a beruházás eredeti célja már nem terv, hanem működő valóság: Kecskeméten és a térségben helyben vált elérhetővé olyan egynapos sebészeti ellátás, amelyért korábban sok páciensnek más városba kellett utaznia.

Értékmentés új funkcióval

A Bagoly Sebészeti Centrum számunkra nem egyszerűen egy újabb elkészült épület.

A projekt jól mutatja, hogy egy műemléki épület megmentése nem feltétlenül azt jelenti, hogy mindenáron meg kell őrizni minden meglévő szerkezetet. Van, amikor az épület valódi értékének megőrzéséhez éppen arra van szükség, hogy a menthető részeket megtartsuk, az elpusztult szerkezeteket korszerű módon újjáépítsük, és az egésznek olyan új funkciót adjunk, amely évtizedekre biztosítja a fennmaradását.

A Rudolf-kert egykor romló állapotú tiszti istállója ma ismét rendezett része a történeti épületegyüttesnek. Kívülről visszakapta eredeti arányait, tetőformáját és homlokzati ritmusát, belül pedig egy korszerű sebészeti központ működik.

A HÉP – Horváth Építőmester Zrt. számára a Bagoly Sebészeti Centrum éppen ezért különleges referencia: egyszerre Design & Build projekt, műemléki rekonstrukció és magas műszaki igényű egészségügyi beruházás.

Büszkék vagyunk arra, hogy részesei lehettünk ennek az értékmentésnek. A végeredmény pedig talán a legjobb bizonyíték arra, hogy egy hosszú időre magára hagyott történeti épületnek is lehet új, értékes és a város számára hasznos élete.

Megosztás

További cikkek

Halásztelki gyógypedagógiai óvoda
Aktuális

A HÉP generálkivitelezésében készült el a Csillagfény Óvoda

A közelmúltban ünnepélyesen is átadták Halásztelken a Csillagfény Gyógypedagógiai Óvodát, amely a HÉP – Horváth Építőmester Zrt. generálkivitelezésében valósult meg. A fejlesztés nem egyszerűen egy új intézményi épület létrehozását jelentette, hanem egy olyan, kifejezetten speciális nevelési igényekhez igazított környezet megvalósítását, amely hosszú távon ad stabil alapot a gyógypedagógiai óvodai ellátásnak.

tovább olvasom
Nyáregyházi óvoda átadás
Aktuális

Átadtuk a nyáregyházi bölcsődét: a HÉP kivitelezésében készült el az új, 28 férőhelyes intézmény

A beruházás egy 28 férőhelyes, két csoportszobás bölcsőde létrehozását célozta meg. A projekt a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz program keretében, 417 638 812 forint vissza nem térítendő támogatással valósult meg. A fejlesztés megbízója Nyáregyháza Nagyközség Önkormányzata volt, a kivitelezési feladatot pedig a közbeszerzési eljárás eredményeként a HÉP nyerte el. 

tovább olvasom